Ahogy az előző bejegyzésemben megígértem, most megpróbálom elmagyarázni, hogy miért fontos a bemelegítés sportolás előtt.

Hogyan működünk ?

Ahhoz, hogy ezt megértsük tudni kell azt is, hogyan működik egyáltalán a testünk. Figyelem most egy kis anatómia következik, de csak lájtosan!!

(egykori anatómia oktatóimat tisztelettel kérem, hogy ezt a részt ne olvassák el, mert égnek fog állni a hajuk. – hehehehe-) Viszont muszáj vagyok úgy elmagyarázni, hogy mindenki számára érthető legyen.

Szóval a testünk mozgatórendszere két részből áll, aktív és passzív részből. Az aktív mozgatja a passzívat. Ez gondolom evidens. Talán sokan azt is kitalálják, hogy a passzív rész a csontokat jelenti, az aktív pedig az izmokat és ízületeket. Na, de vajon “mitű megyen, mi hajcsa”?

Képzeljük el egy marionett bábut. A teste pálcikákból áll, ami leegyszerűsítve az emberi test végtagjainak csontjaihoz hasonlít. Minden pálcika végén egy-egy zsinór van, amit valaki a kezében fog. Ezek a zsinórok az ínszalagok. Ahhoz, hogy különböző irányokba mozogni tudjanak a pálcikák, azokat kapcsokkal kell összekötni. Ezek az ízületek.

Meg van ez a kép? Akkor menjünk tovább!

Amikor a bábjátékos mozgásba akarja hozni a bábut, akkor meghúzza az egyik zsinórt és amelyik pálcika végére van rögzítve az elmozdul, arra amerre húzza és a kapcsok is engedik.

A testünkben is hasonlóképpen jön létre a mozgás, azzal a különbséggel, hogy a mozgató kéz ez esetben az agyunk, az erőt pedig az izmok közlik.

Tehát amikor az agyunk parancsot ad például arra, hogy a kinyújtott karunkat könyökben behajlítsuk, akkor az történik, hogy a felkar izmai, jelen esetben a biceps brachii összehúzódik, ezáltal megrövidül. A megrövidülés által meghúzza az izomrost végére kötött “zsinórt”, ami ebben az esetben az alkar csont könyökízületi végén tapadó ínszalagokat jelenti és ezáltal az alkart a “kapocs” mentén a felkarhoz közelíti. A kapocs jelen esetben a könyökízület.

Összefoglalva ez azt jelenti, hogy minden mozgás során az izomműködés által valamely ízület forgástengelye mentén jön létre elmozdulás. Magyarán szólva az izom és az ízület dolgozik.

Ezek után már evidens, hogy mielőtt megterhelő mozgást kívánunk létrehozni, az izmokat és az ízületeket kell arra alkalmas állapotba hozni.

Ha ezt megértettük, akkor mehetünk tovább a következő kérdésre, arra hogy mi történik a mozgató szervrendszerünkkel, amikor nem használjuk és mi amikor sportolunk.

 Mi történik velünk pihenés közben?

Mozgás – sportolás – közben  folyamatos munkavégzés történik az izmokban, ezzel ugye nincs is semmi gond. Izmok vérrel telnek meg, ami melegen és lazán tartja azokat, az ízületek lazák és mozgékonyak.

A gond akkor van, ha olyan inaktív tevékenységet végzünk órákon keresztül, mint például az ülés, vagy fekvés. Számold ki, hogy a nap 24 órájából mennyi időt töltesz ezekben a pózokban. Éjszaka alvás során, illetve nap közben ülve. Hiszen a legtöbbünk a munkahelyén, vagy iskolában ülő  munkát végez.

Felteszek egy kérdést amire nem kell még válaszolni : mikor sportolsz? Ébredés, vagy munka után?!

Amikor az aktív mozgatórendszerünk ennyire inaktív állapotba kerül, mert az íróasztal mögött ülünk több órát, akkor az történik hogy a csípő, horpasz far és hátsó combizmok megrövidült állapotba kerülnek, zsugorodnak. Ebben az állapotban vesztenek rugalmasságukból – úgymond bemerevednek-, amit úgy veszünk észre, hogy a mozgástartomány beszűkül.

Oké, szóval az izom bemerevedik, na de mi történik az ízületekkel?

Csatlakoznál a Gyerefutni közösséghez? Legyél a csapat tagja még ma!

Jelentkezz tagságra és készülj egyéni edzésterrvel, folyamatos edzői felügyelettel

Megnézem a részleteket

Az előbb tisztáztuk, hogy leegyszerűsítve az ízületek csontokat kötnek össze ínszalagokkal. Két csont közötti kapocs, azaz az ízület pedig egy zárt rendszer, amit egy tok vesz körül. Ahhoz, hogy megfelelően működjön, a tokban ízületi folyadék található, ez biztosítja a kenést a két porccal borított csontvég között. Nyugalmi állapotban viszont ez a folyadék az ízületi tok aljára süllyed a gravitáció hatására és egy előkészítés nélküli erőkifejtés esetén nem tud kenést biztosítani, tehát hosszú távon csontvégek felszínét borító porcok kopását okozza.

Úgy kell ezt elképzelni, mint az autó motorokban az olajat. Amíg hideg a motor, addig nem szabad nyomni a gázt mert a súrlódástól elkopnak az alkatrészek.

Szóval már értjük hogy működik a testünk és mi történik velünk inaktív állapotban. Most már nem lesz nehéz összerakni az sem, hogy mit kell csinálni sportolás előtt ahhoz, hogy a sérüléseket megelőzzük:

 Egyrészt a megrövidült izmokat kell eredeti állapotba nyújtani, másrészt az ízületek kenését kell beindítani.

A következő megválaszolandó kérdés a hogyan kivitelezhető ez?

Hogy ne legyen túl hosszú a cikkem, ezért ezt majd a következő részben fogom kifejteni. Érdemes kivárni, mert ott jön a lényeg, amit minden sportolás előtt neked is meg kell tenned.

Ha tetszik lájkold, ha hasznosnak találod oszd meg, hogy másokhoz is eljusson

GyereFutni.com szerzője

Krátky Egon – Amatőr futó, blogger és atlétika edző.

Ne maradj le a legfrissebb anyagokról.

Értesülj első kézből szakmai anyagokról és újdonságokról.

Iratkozz fel a hírlevelünkre még ma!

Futással kapcsolatos tippek és tanácsok az állandó blogomban

Ha nem akarsz lemaradni a legfontosabb tippekről, iratkozz fel a GyereFutni blogjára!