Elgondolkodtál már azon, hogy miért nem fejlődsz még akkor sem ha edzővel készülsz? Vajon miért nem jönnek az eredmények, mikor gőzerővel edzel, edző küldi a tervet hétről-hétre, mindent megteszel érte és megsem változik semmi csak egy helyben stagnálsz.
Mit csinálsz ilyenkor? Megkérdezed az edződet: Mi van már, mikor lesz már eredmény? Na és mit csinálsz akkor, ha a válasz pedig csak ennyi:
„Majd! Csak Legyél türelmes!”
Nem tudom, hogy vagy ezzel, de én nagyon sokszor hallottam már ezt más edzőktől hozzám jött sportolók szájából.
Számtalan csalódott sportolóval találkozom, aki az első konzultáció során arról számol be, hogy megcsinálta az előírt edzéseket, mindig mindent pontosan úgy, ahogy elő volt írva és mégsem javult a teljesítménye.
Tudom, hogy nehéz lehet ezzel szembesülni, főleg úgy, hogy a köztudatban a futás a világ legegyszerűbb sportja, mert „futni mindenki tud” és „állóképességet fejleszteni a legkönnyebb”. Na, de akkor mi a hiba?
Tapasztalatból is tudom, hogy mennyire frusztráló tud lenni, amikor másra bízza magát az ember, de nem az elvártak szerint halad és hiába kérdez nem kap megnyugtató választ. Mert azért lássuk be, a „majd jó lesz, csak csináld” nem éppen megnyugtató válasz.
Sokszor látom azt is, hogy sok lelkes futó folyamatosan posztolgatja a futásait és dicsekvés helyett csak a remény hangján kommenteli, hogy egyszer csak jobb lesz, mert keményen edz, ezért jobb kell hogy legyen.
Sokszor azért persze ott van a kétely is a sorok között: „most még 7 percekkel totyogok, nem tudom hogy lesz ebből 3 hónap múlva 2 órás félmaraton, de bízom az edzőmben. Ő tudja mit csinál..”
Nem akarok ünneprontó lenni, de elárulok egy titkot: Sehogy nem lesz ebből 2 órás félmaraton! A 7 perces totyogásból nem lesz 3 hónap múlva 2 órás félmaraton és ha majd nem sikerül – amit mi edzők már előre tudunk- majd egyszerűen meg lesz magyarázva a sportolónak is utólag:
azért nem mert:
-2 héttel ezelőtt kihagytál egy edzést,
-vagy azért nem mert nem úgy fejlődsz, ahogy mások,
-vagy azért nem mert akármiértisnem,
de a lényeg, hogy te teszel a hibás!
A rossz edzésmunka soha nem fog beérni
Ha egy fél év edzés után még mindig ugyanott tartasz, mint ahonnan elindultál, vagy ne adj isten még romlik is a teljesítményed, akkor az edzésmunka, amit végzel rossz!
Lehet, hogy egy olyan sablont kaptál, ami máshol, másnak, más körülmények között működött, de neked ott akkor úgy, nem működik. Ha jól összeállított és valóban rád szabott edzésmunkát végzel, akkor annak látható eredménye kell, hogy legyen.
Az egyéni edzettségi szinttől függ, vagy inkább úgy mondanám, hogy sportelőélettől függ, hogy mennyire hamar látható az eredmény. Aki a nulláról indul, az lehet, hogy nem fogja egyből érezni a fejlődést, mert tényleg az alapokat kell kiépíteni, de neki nem is ígérünk 3 hónap alatt 2 órán belüli félmaratont, igaz?
Aki meg régóta edz, de rosszul és rendbe tesszük, vagy éppen kialakítjuk az edzésmunkájában a megfelelő ciklusokat, akkor azonnal robbanásszerű változás lesz tapasztalható.
Szóval, ha te azok közé tartozol, aki évek óta egyedül edzett, de egy idő után megállt a fejlődés és ezért választottál edzőt, viszont az edző irányítása mellett sem indult meg a fejlődés, akkor garantáltan rossz kezekbe kerültél! Menekülj onnan!
Akkor is ha az én tanítványom vagy és éppen magadra ismersz 😊)) ( ha van ilyen nyugodtan kommentben írja meg a negatív tapasztalatait, vállalom a nyílvánosság előtt).
A jó edzésmunka beépül
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 4-6 hét előkészítő munka után már érezned kell magadon, hogy -ha nem is lettél gyorsabb, nem is lettél erősebb, de- ugyanazokat az edzéseket könnyebben meg tudod csinálni, mint korábban. Ha ez nem így van, akkor rossz volt a 4-6 hét edzésmunkája.
Ha az előkészítő szakasz után elkezdesz egy felkészülési tervet – nevezzük alapozásnak- akkor pedig hétről-hétre, hónapról-hónapra érezned kell magadon a fejlődést. Ebben segítenek a tesztfutások, amik visszajelzést adnak arról, hogy mi változott.
Ha nincsenek a tervedben kontrollfutások és azok eredményéről nem kapsz visszajelzést, akkor kezdjél el gyanakodni, hogy aki az edzésedet írja, az nem ért hozzá.
Most pedig tegyük fel a nagy kérdést: miért nem történik fejlődés a „kemény” edzés ellenére?
Egész egyszerűen azért, mert sokan „írnak” ugyan edzéstervet, de valójában nem is értenek hozzá. Nem tudják milyen edzéselméleti elvek mentén kell egy tervet összeállítani. Sem a napi edzés felépítése, sem azok mikro, mezo és makrociklusokba rendezéséhez nem értenek.
Nem ismerik az alapvető edzésmódszereket és azt, hogy azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, egymás hatását hogyan tudják fokozni. Nem tudják, hogyan kell azokat kombinálni, mennyi pihenőidőt kell alkalmazni ahhoz, hogy azok olyan mértékű elfáradást okozzanak, hogy a következő edzésre szuperkompenzált állapotban legyél.
Márpedig ez a fejlődés kulcsa!
A folyamatos terheléstől csak elfárad az ember. Viszont a tudatosan összeállított terhelési ingerek és pihenési szakaszok váltogatásának hatására pedig fejlődni fog. Ez a különbség a sok, de rossz edzés és az optimális terhelés között.
Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a futás csak egy állóképességi sport, ezért csak az állóképességet kell fejleszteni és az állóképeséget csak alacsony intenzitáson fejlesztjük. És Pont!
Ezért bekorlátozzák a sportolót egy valamilyen módszerrel – vagy sok esetben anélkül- meghatározott pulzus, vagy tempó zónába és az edzésterv lényege az lesz, hogy fussál sokat lassan, meg még többet lassan, meg kicsit kevesebbet még lassabban.
Aki azt gondolja, hogy ebből fejlődés lesz, az nagyon durván leegyszerűsíti és felre értelmezi az edzéselméleti alapelveket. Tehát, ha ilyen edzéstervet kaptál és hónapok múlva még mindig ott tartasz, hogy fussál lassan, meg nagyon lassan és az edzéseid jelentős részét túl alacsony intenzitáson töltöd, abból nem lesz fejlődés.
Az edzésterv készítés egy komplex folyamat
Az előző bekezdésben írtakkal persze nem azt akarom üzenni, hogy lassú futások helyett kezdj el kemény anaerob intervall edzéseket, de azért azt mindenképp szeretném megértetni mindenkivel, hogy az edzésterv egy komplex folyamatot jelöl.
Ha az aerob kapacitást fejlesztjük, ami az állóképességünket alapvetően meghatározza, akkor tudnunk kell, hogy az aerob tartomány egy elég tág zónát jelent. Az aerob tartománynak van egy alsó és egy felső értéke és a kettő között lévő teljes zónában edzeni kell. Nyílván nem egyenlő arányban, de kell az alsó, a középső és a felső tartományban is edzésmunkát végezni. Erre megvannak a megfelelő edzésmódszerek, amiket az edző -a te állóképességi szinted ismeretének bírtokában- személyre tud szabni és össze tud belőle heti, havi edzésmunkát állítani.
Ha az terhelési zónák meghatározásához nem kellett semmilyen tesztet elvégezned, vagy nem jártál laborban, akkor nyugodtan tedd fel a kérdést, hogy hogyan számították ki és honnan tudják, hogy azok a zónák jók neked?
Ez minimum elvárás kell, hogy legyen egy edzőtől. Ha ezekkel tisztában van az edződ, akkor a kérdésedre nem fogsz olyan választ kapni, hogy „majd”. Az edződ készített egy tervet és ez feltételezi, hogy tudja honnan indulsz és hova fogsz eljutni. Ha ezt nem tudja előre megmondani, akkor lehet, hogy nem jó kezekben vagy. Hiába edzel sokat, nem fogsz fejlődni!
GyereFutni.com szerzője
Krátky Egon – Amatőr futó, blogger és atlétika edző.