Aki egy kicsit érdeklődik a futással kapcsolatos érdekességek, megdöbbentő, felháborító, vagy épp vicces történetek iránt, bizonyára hallotta már Rosie Ruiz nevét.

rose_ruiz.jpg

A kubai származású futónő azzal vált híressé, vagy épp hírhedté, hogy úgy nyerte meg a bostoni maratont, hogy tulajdonképpen le sem futotta. A nevéhez több csalás is fűződik, az egyik leghíresebb épp ez volt, amikor a cél előtt pár száz méterrel a tömegből beszaladt a pályára és első nőként ért célba. Egy évvel korábban egy másik versenyen azzal bukott le, hogy a táv középső részét metróval tette meg.

Amikor futók tízezrei készülnek tisztességgel, becsülettel, profik és hobbisták egyránt szabadidejüket feláldozva mindent beleadnak, hogy megcsináljak, hogy jó eredményt érjenek el, akkor egy ilyen eset után vajon mi a helyes kifejezés? Pofátlanság? Talán ez, de lehet hogy ennél keményebb szavak is, elférnének..

Ha egy kicsit elpolemizáltunk a dolgon, akkor azon is érdemes elidőzni egy pillanatra, hogy vajon mi vezérelte erre a tettére Riuzt? Miért vállalta be a csalást úgy hogy szinte nyilvánvaló volt a lebukás?

Talán a sokat emlegetett 15 perc hírnév? Talán az, hogy ezzel bekerült a futással kapcsolatos almanachokba és azóta is ismerjük a nevét. Annak ellenére emlékszünk rá, hogy eltelt 30 év!

Ezt a témát azért vettem elő, mert én is tapasztaltam már ehhez hasonló csalásokat amatőr futóversenyeken. Sokáig nem tudtam hova tenni a dolgot, nem is igazán foglalkoztatott, de az utóbbi időben több olyan témára bukkantam futócsoportokban és bloggerek írásaiban, ami új megvilágításba helyezte ezeket az eseteket. Azért ha meg is érti az ember a dolog miértjét, elfogadni, akkor sem lehet, hiszen nem az első helyről, nem dobogóról, nem világbajnoki csúcsról van szó az alábbi esetekben. Persze, akkor is elfogadhatatlan lenne, hiszen a csalás az mindig becstelen, tisztességtelen dolog marad, de mégis valamennyire érthető, ha a siker lehetősége vakítja el a sportolót.

Én is láttam már csalásokat

Egy alkalommal Velencei tó kerülő versenyen vettem részt. Az induláskor egy nagyobb boly alakult ki, 20-30 futóval együtt futottunk. Úgy 12 km után azt vettem észre hogy egy futónő kiáll a tömegből és beül egy fekete autóba. Amikor visszatértünk a déli oldalra és kb 3 kilométerre voltunk a céltól, akkor észrevettem hogy a fekete autó ott parkol az út szélén és ahogy mellé értünk, kiszállt belőle a futónő és befutott velünk a célba. Természetesen a befutóérmet az ő nyakába is odaakasztották és még láttam, hogy a célban büszkén szelfizett..

Egy másik esetben a 10 kilométeres NATO futáson tapasztaltam ilyen furcsa dolgot. A rajtnál találkoztam egy régi ismerősömmel és együtt indultunk el a Vérmezőről. Rajt után pár száz méterrel szétoszlott a tömeg én is felvettem a versenytempómat és érzékeltem, hogy az ismerősöm kezd lemaradni mögöttem. Egy ideig hallottam magam mögött a lihegését, de úgy 2 kilométer után visszanéztem és már nem is láttam. Célba érkezés után ott maradtam mert gondoltam megvárom és pacsizunk egyet a végén. Mivel fél óra múlva se láttam beérkezni, azt gondoltam hogy feladta a versenyt. Akkor döbbentem meg igazán, amikor este láttam egy közösségi oldalon a fotóját a szöveggel miszerint új egyéni csúcsot futott és ez 5 perccel jobb volt, mint amivel én értem célba.

Azt gondoltam hogy ez lehetetlen, ezért visszanéztem az esemény oldalán az útvonalon készült fényképeket és azt láttam, hogy minden ponton később jelent meg mint én. Még az utolsó helyen is, ahol fotóztak. Ez ha jól emlékszem 7 kilométernél volt. Ha addig volt legalább egy kilométer hátránya velem szemben, akkor nagyot kellett volna hajráznia ahhoz, hogy a végén 5 percet rám verjen. Valószínűleg akkor láttam is volna, hogy elhagy…

Csatlakoznál a Gyerefutni közösséghez? Legyél a csapat tagja még ma!

Jelentkezz tagságra és készülj egyéni edzésterrvel, folyamatos edzői felügyelettel

Megnézem a részleteket

Vajon miért csinálják?

Ez a két eset ugyanolyan pofátlanság volt, mint amit Riuz csinált. Egy különbség azonban van közöttük: Riuz ezzel a csalással megnyert egy versenyt. Az általam tapasztalt csalók legfeljebb annyit tudnak felmutatni hogy “teljesítettek” egy távot, vagy elmondhatják hogy nem 345., hanem 287. helyen érték célba. Más értelme nem igen van első ránézésre.

Ha azonban egy kicsit belegondolunk a dologba, tegyük fel most is kérdést: Vajon mi vitte arra ezeket az embereket hogy csaljanak?

A válasz szerintem a közösségi médiában keresendő. Abban a világban, ahol a sikert lájkokban mérik, ahol az számít hogy hány követőd van. Nem beszélve arról, hogy a kedvenc futócsoportjaidban mindig mosolygós “lájfkócserek” posztolnak olyan eredményeke,t amiről sok hobbista csak álmodozik. Ráadásul olyan kommentekkel, hogy “Óóó, ma nem ment jól a futás, de legalább legyőztem önmagam”.. és társai.

Az egyszerű hobbi futok egy része joggal érezheti azt, hogy az ő eredményei, amikért egyébként kínkeservesen megdolgozik, egyszerűen semmit nem ér ezek a posztok között, talán ciki is egy kicsit, de hogy nem kap érte 100 lájkot az szinte biztos.

Gondoljunk csak bele: Senki nem szereti a kudarcot, de mi van akkor, valaki ha előre bejelentette a haveroknak, barinőknek hogy hétvégén körbefutja a Velencei tavat és féltávnál kiderül hogy nem fog menni? Ki lehet azt posztolni, hogy feladtam? Ki lehet írni hogy nem tudtam megcsinálni?

Nekem eddig egy feladott versenyem van, pár évvel ezelőtt a SPAR maratont adtam fel 37. kilométernél. Akkor egy záróbusszal posztoltam… Nem sok ilyet láttam azóta sem!

Egyszóval azt gondolom erről a témáról hogy a közösségi média és a hazug lájfkócserek hajszolnak bele embereket a csalásba, azért mert sokan vannak, akik egyszerűen csak szeretnének egy kis sikerélmenyt kapni a futással, de nem tudnak érvényesülni a viszonylag szerény teljesítményükkel.

Az én tanácsom az, hogy ne a lájkokért fuss, ne szégyelld ha lassabb vagy másoknál és kevesebbet tudsz futni, mint a, példaképeid. Neki az a dolga főállásban, hogy mosolyogjon futás közben, neked meg más. Azt pedig senki nem tudja, hogy milyen képet vág a fénykép után egy másodperccel..

Csak magadért fuss és a saját elvárásaidnak próbálj megfelelni. Az elvárásaidat, a céljaidat pedig a lehetőségeidhez igazítsd és akkor nem érhet kudarc! Az én véleményem szerint ebben is segítségedre lehet, ha terv szerint készülsz és a tervet egy igazi edző készíti a te számodra.

a kép forrása: getty image

GyereFutni.com szerzője

Krátky Egon – Amatőr futó, blogger és atlétika edző.

Ne maradj le a legfrissebb anyagokról.

Értesülj első kézből szakmai anyagokról és újdonságokról.

Iratkozz fel a hírlevelünkre még ma!

Futással kapcsolatos tippek és tanácsok az állandó blogomban

Ha nem akarsz lemaradni a legfontosabb tippekről, iratkozz fel a GyereFutni blogjára!