Vannak futók, akik a verseny előtti napokban, sőt talán még az utolsó napon is teljes erőbedobással edzenek, azt remélve, hogy a derby napján ettől lesz majd csúcsformában.

Ezt a gondolkodást vagy az iskolából hozzuk magukkal, amikor vizsga előtti éjszaka is még lázasan magoltunk, remélve, hogy az utoljára olvasott tételt fogjuk húzni. Vagy az is közbe játszhat, hogy az online térben olyan hangzatos szlogenekkel bombáznak minket hogy “minden edzés beépül”, vagy hogy “lépj ki a komfortzónádból, ha fejlődni akarsz”…

 

Azt gondolom, hogy akármi is a kiváltó oka a célverseny előtti kemény edzésnek, rossz úton jár, aki így tesz.

Az utolsó napon, napokban már nem tudsz érdemi fejlődést okozni, inkább csak a lehetséges teljesítményedet csökkented a verseny napjára azzal, ha nem vagy tökéletesen regenerált állapotban.

A legideálisabb persze, ha nem is a regenerációs szakaszban vagy amikor rajthoz állsz, hanem szuperkompenzált állapotban. Hogy mit jelent a szuperkompenzált állapot, arról mar több alkalommal írtam, de nem árt az ismétlés:

Edzés hatására elfáradsz, az edzés után elkezdődik egy regenerációs folyamat, aminek a végére a szervezet a terhelhetőségi szintet a kiindulási szint fölé emeli. Ez a testünk egyfajta túlélő mechanizmusa. Ezt a képességet használjuk ki a fejlődéshez. Ahhoz, hogy optimális legyen pontosan kell tudni, hogy egy adott edzésinger mekkora terhelést jelent és mennyi időt vesz igénybe a regeneráció.

A verseny előtti napokban tehát már csúcsformában vagy. Legalábbis az a forma, ami hét elején van, az lesz hétvégén is! Javítani már nem tudsz rajta, csak rontani.

 

Ha ezt elfogadjuk, akkor már csak azt kell kitalálni, hogy érjük el azt, hogy a versenyen a legjobb teljesítmény jöjjön ki, azaz szuperkompenzált állapotban legyünk aznap?

Egész egyszerűen azzal, ha olyan impulzust adunk magunknak az edzésekkel, amik kicsit felpörgetik az keringést, de nem okoznak erős elfáradást. Olyan ez, mint amikor a rally versenyzők várják a zöld lámpát, eszközben apró gázfröccsökkel túráztatják a motort, hogy amikor rajt lesz, akkor egy magasabb fordulatszámról indulva tudjanak kilőni, mivel a motor így nagyobb teljesítményt tud leadni mint alapjáraton.

Szóval erre való módszer a tapering, ami a futásban azt jelenti formába hozás, finomhangolás.

Ez egy fartlek futáshoz nagyon hasonló módszer, tulajdonképpen csak abban különbözik hogy kisebb a terjedelme viszont nagyobb az intenzitása. Magyarán szólva rövidebb, de pörgősebb. Pont annyira, ami még csak felpörget és ebben az állapotban tart, de nem okoz erős elfáradást.

Azt tanácsolom tehát, ha nem bírsz magaddal a verseny előtti napon, és gyötör a bűntudat hogy két héttel ezelőtt kihagytál egy résztávos edzést, akkor verseny előtt egy, vagy két nappal menj el futni egy nagyon könnyű 20-30 percet, a közepén csinálj 4-5 lendületes belefutást ( fokozó, vagy repülő futást). Hogy mit jelent a lendületes belefutás, a fokozó és repülő futás? Nos ezekről egy, másik cikkben fogok írni… 

GyereFutni.com szerzője

Krátky Egon – Amatőr futó, blogger és atlétika edző.

Ne maradj le a legfrissebb anyagokról.

Értesülj első kézből szakmai anyagokról és újdonságokról.

Iratkozz fel a hírlevelünkre még ma!

Futással kapcsolatos tippek és tanácsok az állandó blogomban

Ha nem akarsz lemaradni a legfontosabb tippekről, iratkozz fel a GyereFutni blogjára!